Sajtószoba I Adatvédelem I Impresszum
Tanácsaink
KÖVESSEN MINKET FACEBOOK-ON!



LEGFRISSEBB HÍREK
2011.11.30
Utolsó állomásához érkezett a Szívhang program. Az országjáró körút idén a Katona József Színházban ért véget, ahol a Magyar Kardiológusok Társasága szervezésében a művészek és dolgozók ingyenes szív- és érrendszeri kockázatfelmérésen vettek részt. A színészek ezzel is meg szeretnék mutatni mindenkinek, hogy különösen a mai rohanó világban még nagyobb figyelmet kell fordítani az egészség megőrzésére.
2011.10.14
Lassan a végéhez érkezik a Szívhang program országjáró körútja. Utolsó előtti állomásán, a Miskolci Nemzeti Színházban tett látogatást a kezdeményezés, ahol a Magyar Kardiológusok Társasága szervezésében a művészek és dolgozók ingyenes szív- és érrendszeri kockázatfelmérésen vettek részt. A vizsgálatok révén a színészek nagy lépést tettek saját egészségük megőrzése érdekében, de a program révén egyúttal a lakosságnak is példát mutathattak.
 
2011.10.10
Országjáró körútja következő állomásaként a Miskolci Nemzeti Színházba látogat a kezdeményezés, ahol a színházi dolgozók vehetnek majd részt ingyenes szív- és érrendszeri rizikófelmérésen.
KIEMELT TÁMOGATÓINK
MKt
Richter
TÁMOGATÓ PARTNEREK
MÉDIAPARTNEREK
patika webbeteg.hu
RTL Duna
Medical tribune Rendelő Magazin
Családi Lap Videoklinika
Echo
Tanácsaink > Stresszmentes életmód
STRESSZMENTES ÉLETMÓD
 
A stressz és annak csökkentése
 
A mai, felgyorsult ütemben zajló világunkban a szervezetünkre leggyakrabban hatással lévő kardiovaszkuláris rizikófaktorok egyike a stressz. Mára olyan, korábban nem megszokott társadalmi, gazdasági, kulturális kihívásokkal kell megbírkózni az átlagembernek, amellyek könnyen stresszt kiváltó tényezőkké válhatnak.

Gondoljunk csak bele, hogy mekkora nyomás alatt érezhetjük magunkat, ha például elveszítjük munkahelyünket. Ilyen esetben egész további életünk biztonsága is foroghat kockán, egy ilyen teher viselése pedig komoly stressz kialakulásával jár.

Abban az esetben ha a stressz tartósan fennáll, szervezetünk védekező képessége jelentősen lecsökken és komoly betegségek, idegrendszeri-, emésztési-, keringési problémák, vagy akár daganatos megbetegedések is kialakulhatnak.

A stressz szó valójában az idegfeszültséget okozó tényezők összességét takarja. Állandó jellegű, tartós idegességet feszült állapotot jelent, amely a szervezet folyamatosan jelen lévő negatív ingerekre adott válaszának következménye.

A stresszt számos tényező okozhatja, ezeket jellemzően az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolhatóak:
  • Befolyásolhatatlan események: pl. munkahely elvesztése, hozzátartozó halála
  • Megjósolhatatlan történések: pl. súlyos, daganatos betegségek
  • Belső konfliktusok: pl. párkapcsolati problémák, közösségbe való beilleszkedés nehézsége
  • Próbatételek: pl. vizsgák, megtartandó előadások
  • Traumatikus események: pl. természeti katasztrófák, háború
A hosszú ideig fennáló stressz súlyos egészségkárosító hatást okozhat, hiszen folyamatosan gyengíti testünk védekezőképességét. A tartós stressz elősegíti a magasvérnyomás-betegség kialakulását, mivel hatására nő az úgynevezett szimpatikus idegrendszer aktivitása, a szervezetben fokozódik az érszűkítő anyagok (pl. adrenalin) termelődése, ami hypertoniához vezethet.
 
Felnőttkorban a munkahelyi stressz, a kedvezőtlen szociális- és családi körülmények, a szeretett személy halála mind olyan tényezők, ami átmenetileg magas vérnyomást idézhet elő, emellett a depresszió oka is lehet.

A stressz és a magasvérnyomás között valószínűsíthető a kapcsolat. Nagy izgalmak esetén rögtön emelkedhet a vérnyomás, különösen igaz ez olyan személyeknél, akik könnyen felizgathatóak, hamar indulatossá válnak és jellemzően maximalisták. Ezek a személyek a stresszt okozó tényezőkre hypertoniával reagálhatnak. A munkahelyi aggodalmak, a szorongás is könnyedén vezethet magasvérnyomás betegség kialakulásához.

A dohányosok különösen veszélyeztetettek, hiszen ők nikotinnal próbálják valamelyest enyhíteni a rájuk nehezedő nyomást, stresszt, ezzel azonban még többet ártanak szervezetüknek. A nikotin ugyanis erős érszűkítő hatása következtében gyakran hypertoniához vezet, így a szívinfarktus kockázata akár négyszeresére is emelkedhet.
 
A feszült helyzetek kezelésében segítségünkre lehet a rendszeres testmozgás, a meditáció, a jóga, vagy sokszor egy-egy őszinte beszélgetés is. Súlyosabb esetben a pszichoterápiás kezelés nyújthatja a leghatékonyabb megoldást a problémára.

Vannak olyan viszonylag egyszerűen alkalmazható módszerek, amelyek a stressz csökkentésében igen hatásosak lehetnek. Mindenek előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy mindenkinek vannak korlátai. Egyénenként változik az a határ, amit a szervezet képes elviselni és ami még nem vált ki stressz-reakciót. Már akkor nagy lépést tehetünk a ránk nehezedő nyomás csökkentésében, ha ezt tudatosítjuk magunkban. Másodsorban azt is tudnunk kell, hogy az említet tolerancia-szint növelhető, többek között a sport, a rendszeres relaxációs gyakorlatok, vagy akár az olvasás is alkalmas lehet erre.

Másik könnyen elsajátítható megoldás lehet, ha megtanuljuk saját irényításunk alatt tartani napi teendőinket. Állítsunk össze listát az adott napi feladatainkról, hogy képesek legyünk átlátani azokat, majd próbáljuk meg ezen lista alapján végezni a munkánkat. Akkor sem szabad kétségbe esni, ha esetleg kénytelenek vagyunk eltérni az előzetesen felállított sorrendtől. Ilyen esetben egyszerűen rendezzük át a feladatokat, és  az új menetrend szerint folytassuk tovább a napunkat.