Sajtószoba I Adatvédelem I Impresszum
Betegségek
KÖVESSEN MINKET FACEBOOK-ON!



HIRDETÉS
LEGFRISSEBB HÍREK
2011.11.30
Utolsó állomásához érkezett a Szívhang program. Az országjáró körút idén a Katona József Színházban ért véget, ahol a Magyar Kardiológusok Társasága szervezésében a művészek és dolgozók ingyenes szív- és érrendszeri kockázatfelmérésen vettek részt. A színészek ezzel is meg szeretnék mutatni mindenkinek, hogy különösen a mai rohanó világban még nagyobb figyelmet kell fordítani az egészség megőrzésére.
2011.10.14
Lassan a végéhez érkezik a Szívhang program országjáró körútja. Utolsó előtti állomásán, a Miskolci Nemzeti Színházban tett látogatást a kezdeményezés, ahol a Magyar Kardiológusok Társasága szervezésében a művészek és dolgozók ingyenes szív- és érrendszeri kockázatfelmérésen vettek részt. A vizsgálatok révén a színészek nagy lépést tettek saját egészségük megőrzése érdekében, de a program révén egyúttal a lakosságnak is példát mutathattak.
 
2011.10.10
Országjáró körútja következő állomásaként a Miskolci Nemzeti Színházba látogat a kezdeményezés, ahol a színházi dolgozók vehetnek majd részt ingyenes szív- és érrendszeri rizikófelmérésen.
KIEMELT TÁMOGATÓINK
MKt
Richter
TÁMOGATÓ PARTNEREK
MÉDIAPARTNEREK
patika webbeteg.hu
RTL Duna
Medical tribune Rendelő Magazin
Családi Lap Videoklinika
Echo
Betegségek > Stroke
STROKE – SZÉLÜTÉS
 
Mit értünk a stroke fogalma alatt?

A stroke ütést, csapást jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az agyi érkatasztrófa (gutaütés, szélütés, stroke) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, amely több mint 24 órán át fennáll, vagy a beteg halálához vezet és amelynek bizonyíthatóan nincs más oka, mint az agyi érrendszerben kialakult elváltozások.
 
Az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Ennek oka az egyes országokban az életszínvonal, az életkörülmények romlása, a kockázati tényezők halmozódása. Más országokban (fejlett ipari országok) a várható élettartam meghosszabbodása miatt kell egyre több agyérbeteg ellátásával szembe nézni.
 
Bár az iparilag fejlett országokban a kórkép letalitása (az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott időegységben és helyen egy adott betegségben szenvedő 100 ember közül hány halt meg) az egyre korszerűbb egészségügyi ellátásnak köszönhetően csökken, mégis egy hónapon belül a betegek több mint 2/3-a meghal és a túlélőket igen gyakran maradványtünetek – mozgáskorlátozottság, beszédzavar, hangulatzavar, szellemi leépülés – sújtják.
 
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok világszerte. Tavaly hazánkban 18 ezren hunytak el agyérbetegség következtében. Becsült adatok szerint jelenleg 200-250 ezer szélütést elszenvedett és még életben lévő beteg él közöttünk.
 
Hogyan alakul ki a stroke?

A stroke két fő típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy milyen folyamat idézte elő. Az ischaemiás stroke esetében az agyi erekben vagy az agyat közvetlenül tápanyaggal és oxigénnel ellátó érrendszerben elzáródás/érszűkület alakul ki, az agy vérellátása zavart szenved, csökken. A másik esetben állományvérzés következik be, ez a vérzéses stroke. Az ischaemiás stroke négyszer gyakoribb, mint a vérzéses stroke.
 
Az ischaemiás stroke-ot rendszerint figyelmeztetőjelként ún. TIA (átmeneti ischaemiás esemény) előzi meg. A tünetegyüttes a stroke-hoz hasonló, általában néhány percen belül megszűnik. A vérzéses stroke többnyire hirtelen lép fel, fejfájással, hányással-hányingerrel, tarkómerevséggel kísérve. Az orvosnak azonnal el kell döntenie, hogy mely típussal áll szemben, mert mind az életkilátások, mind az alkalmazandó terápia eltér a különböző esetekben.
 
Melyek a stroke kialakulásának fő kockázati tényezői?

Több tényező ismert, amely a szélütés kockázatát növeli. Mindenekelőtt az érelváltozások kialakulásának csökkentésére hívnánk fel figyelmüket, hiszen a stroke-események túlnyomó többségében érelmeszesedés áll a háttérben. A magyar betegre sajnos jellemző, hogy több rizikófaktor egyidejűleg van jelen.
 
Nem befolyásolható kockázati tényezők a nem, a rassz, az életkor. A befolyásolható kockázati tényezők között több betegséget, kóros állapotot, helytelen életmódot találunk:
  • Magas vérnyomás: az agyi infarctus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. A stroke-os betegek több mint 2/3-ának magas a vérnyomása (!). A hypertonia felgyorsítja az aortaívben és az agyat ellátó nyaki nagyerekben az érelmeszesedést, megbetegíti a kisereket, elősegíti a szívbetegségek kialakulását. A kórosan emelkedett vérnyomás az agyérbetegségek rizikóját 2-7-szeresére növeli. A szélütés kockázata és a vérnyomás-emelkedés szorosan összefügg. A 10/5 Hgmm-es vérnyomáscsökkentés 42%-os stroke kockázat-csökkenést eredményez.
  • Dohányzás: az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. A dohányzás számos módon segíti az ischaemiás és a vérzéses stroke fellépését. Fokozza az érelmeszesedést, a thrombosis kialakulását és emeli a vérnyomást. 1,5-2-szeres rizikónövekedéssel jár, dózisfüggően, erős dohányosokban kifejezettebb. A dohányzás abbahagyása után a kockázat fokozatosan megszűnik.
  • Cukorbetegség: a kockázat 2-3-szoros.
  • Szívbetegségek: általában 2-3-szorosára növelik a kockázatot a szívinfarktus, a szívkoszorúér betegség, a szívelégtelenség, a bal kamra megnagyobbodás, a szívbillentyű betegségek. A legnagyobb kockázat a pitvarfibrilláció. Az ischaemiás stroke 15-25 százaléka vezethető vissza szíveredetű tényezőkre.
  • Egyéb tényezők: a zsíranyagcsere zavarok, a magas konyhasó bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás 3-szoros stroke-kockázat. A fizikai aktivitás növelése csökkenti a stroke gyakoriságot, mert csökken a vérnyomás, csökken a testsúly, javul a zsír- és szénhidrát anyagcsere.
Melyek a stroke vagy TIA kialakulásának főbb jellemzői?

Ha önmagunkon, hozzátartozónkon vagy közvetlen környezetünkben észleljük a következőket, haladéktalanul forduljunk orvoshoz:
  • Hirtelen bekövetkező gyengeségérzés a karban, a kézben, a lábban;
  • Nem érezzük testünk vagy arcunk egyik felét;
  • Váratlanul csak egyik szemünkre látunk;
  • Hirtelen nehézkessé válik a szavak megformálása, a beszéd;
  • Nem értjük beszélgetőpartnerünk szavait;
  • Egyre erősbödő fejfájásunk van, olyan, amilyet még soha nem éreztünk;
  • Szédülés, egyensúlyvesztés érzése;
  • Átmeneti emlékezetkiesés, eszméletvesztés.
Hogyan csökkenthetjük a stroke előfordulásának kockázatát?
  • A vérnyomás normális szinten tartásával
  • A dohányzás abbahagyásával
  • Alacsony sótartalmú és zsírszegény diétával
  • Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével
  • Rendszeres testmozgással
  • Az alkoholfogyasztás mérséklésével
  • Az orvos utasításainak betartásával